MTI - A mai kutyák egyik őséé az a 33 ezer éves koponya, amelyet az oroszországi Altáj-hegységben találtak még 1973-ban - derült ki mitokondriális DNS-vizsgálatok eredményeként. (A kép illusztráció)

    Az amerikai tudományos akadémia PLOS ONE című kiadványában csütörtökön közzétett tanulmány szerint orosz kutatók a koponya fogazatából nyert DNS-mintát összevetették 70 kutyafajta, 30 farkas és 4 prérifarkas változatlanul továbbadott "anyaági" örökítőanyagával. A vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy egyik mintával sem egyezik teljesen, de a mai kutyákéra hasonlít a leginkább, kiemelten a tibeti masztifféval, az újfundlandiéval és a szibériai huskyéval mutat rokonságot. A dél-szibériai hegységben feltárt koponyáról évtizedeken át nem tudták eldönteni, hogy farkasé vagy inkább kutyáé-e. A 2011-ben elvégzett anatómiai elemzés nyomán arra jutottak, hogy az állat hibrid lehetett: foga alapján farkas, pofája ellenben kutyáé.

    A mostani eredmény azért izgalmas, mert a kutyák evolúciós családfájának újrarajzolására sarkallhatja a tudósokat. Az eddig is ismert volt, hogy a mai kutyák a farkasok háziasításával - domesztikálásával - alakultak ki, de hogy a folyamat pontosan hol és mikor zajlódott le, igazán senki sem tudja megmondani. A legtöbb szakértő abban egyetért, hogy a háziasítás még a mezőgazdaság "feltalálása" előtt - tehát legkevesebb 10 ezer éve - megtörtént. Akadnak azonban, akik úgy vélik, hogy a mai kutyák ősei már 100 ezer éve megjelentek, és a háziasítás gócpontjai a Közel-Keleten, illetve Kelet-Ázsiában voltak.
    Az altáji koponyáról radiokarbonos kormeghatározással már korábban megállapították, hogy 33 ezer éves, amiből az következik, hogy a farkasok domesztikálása legalább akkorra datálható. De a tanulmányt ismertető ScienceDaily.com szerint az sem zárható ki, hogy a háziasítás folyamata különböző térségekben más-más időpontokban zajlott le. Miként könnyen elképzelhető az is, hogy az a szibériai kutyafajta, amelyé a koponya volt, már régen kihalt, és nem maradt fenn családi vonala.