2012. december 8. (MTI) - A fogyatékossággal élők érdekképviselete és társadalmi beilleszkedésének elősegítése a célja a NEO Magyar Segítőkutya Egyesületnek (NEO MSKE), amelynek munkatársai speciálisan képzett kutyák segítségével végzik tevékenységüket.

     A munkatársak nagy része is fogyatékossággal él, így munkájukban személyes tapasztalataikat is kamatoztatni tudják.
    A 2011 elején alakult NEO MSKE a kutyák képzésén túl fontos küldetésének érzi a széleskörű társadalmi szemléletformálást, a fogyatékkal élők integrációjának és esélyegyenlőségének előmozdítását, a segítőkutya-gazdák aktivizálását változatos tevékenységeken keresztül - fejtette ki az MTI-nek Loványi Eszter, a segítőkutya-program vezetője.

    A szervezet a kutyák képzése mellett érzékenyítő programokat tart különböző oktatási intézményekben és rendezvényeken, ilyenkor egyebek mellett bemutatják, hogyan befolyásolja pozitívan a kutyák jelenléte a gazdák nehezebb élethelyzetét. A gazdák beszámolnak arról, hogy ha a kutyájuk mellettük van, a járókelők bátrabban lépnek oda hozzájuk, teremtenek velük kapcsolatot, így elterelődik a figyelem fogyatékosságukról és kapcsolat alakulhat ki a társadalom sérült és ép tagjai között.

    Az állatok képzéséről kifejtette: számtalan kutyafajtát használnak segítőnek, leginkább azonban a fajtán belüli egyedi képességek a döntők. A labradorokat, golden retrievereket a világ minden részén előszeretettel alkalmazzák ilyen munkára, a juhászkutyákat viszont - jó képességeik ellenére - sokkal nehezebb a világ zajos mindennapjaihoz szoktatni. Hallássérülteket segítő kutyának alkalmasak például a kis testű ebek is, egy vakvezető kutyánál viszont már fontos a méret.

    A segítőkutyákat elsősorban a gazda otthonában, az egyesület székhelyén és különböző külső helyszíneken szokták kiképezni, ahol az állatok mindennapi és szokatlan ingerekkel egyaránt találkoznak.
    Minden fogyatékossági típusnál más módszerrel tanítják az állatokat. A hallássérülteket segítő kutyák például a gazdájukkal élnek, aki kifejezetten aktív szerepet játszik a képzési folyamatban. "Ezt elsősorban azért tartjuk fontosnak, mert önálló kezdeményezésre kell tanítani a kutyát, hiszen a hang megszólalásakor magától kell jeleznie a gazdájának" - fejtette ki Mányik Richárd szakmai vezető.

A hallássérült Loványi Esztert kutyája, Kuku figyelmezteti a telefon csörgésére egy budapesti bevásárló központban. A kutya a 2011 elején alakult NEO SegítőkutyaEgyesületben (NEO MSKE) kapott kiképzést, ahol  fogyatékossággal élő emberek segítésére képeznek ki kutyákat (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
 

    A befogadó gazda a kezdetektől fogva részt vesz a képzési folyamatban, a NEO MSKE kiképzője pedig rendszeres látogatással, otthoni és utcai, közterületi környezetben tanítja a kutyát. A mozgás- és látássérülteket segítő kutyákat viszont általában úgynevezett nevelőszülői rendszerben képzik ki, vagyis nem a gazda mellett tanulnak.
    A szervezet non-profit alapon működik, pályázati forrásokból és támogatásokból fedezik költségeiket, amelyek egy kutya kiképzése esetén megközelíthetik akár a kétmillió forintot is. A képzéseket az egyesület térítésmentesen tartja a segítőkutya-gazda párosoknak és amennyiben forrásaik engedik, az állat tartásával kapcsolatban felmerülő költségeket is igyekeznek enyhíteni. Egy kutya kiképzése átlagosan 1,5-2 évig tart.

    Magyarországon a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület (MATESZ-E) koordinálja a segítőkutyák vizsgáját, honlapjukon jelenleg 95 terápiás, 46 vakvezető, 17 mozgássérült-segítő, 4 személyi segítő és 2 hallássérült-segítő vizsgázott kutya van regisztrálva. A NEO MSKE jelenleg tíz képzési programot bonyolít és négy vizsgázott kutyát képzett ki.

    Minden segítőkutya-képzéssel foglalkozó szervezetnél várólisták vannak, jóval több a jelentkező, mint a kutya. Ma Magyarországon például 250-300 ezer mozgássérült él, számukra összesen 17 vizsgázott segítőkutya érhető el.